Kategória:

Beszédzavarok

Szinte minden szülô, nagyszülô, várja az elsô szavakat. Nagy figyelemmel kísérjük, gyermekünk mit mond elôször. Ha az elsô szavak elhagyták a gyermek száját, már várjuk, mikor jön a többi. Mikor beszél már folyékonyan. Ámde elôfordul, hogy gyermekünk nem szólal meg, vagy csak az elsô pár szót ismétli, esetleg halandzsázik, és a szülôk számára lassan világos lesz, hogy valami nem az igazi. Még mindig nincs több szó. Ha pedig elkezdôdik a beszéd, akár 3-4 éves kor után, a beszéd érthetetlen, hadaró, vagy pösze.
Ezzel a cikkel épp a felszínét kapirgáltam meg a beszédzavaroknak. Nagyon érdekes, és sokrétû téma.

A gyermekek általában egy-két éves korukban kezdenek el beszélni, ha 3éves korra esik, az még nem „kóros”,ám, ha 3évet elérte a gyermek és még nem beszél, megkésett beszéd fejlôdésrôl beszélünk. Ilyenkor feltétlenül logopédushoz, pszichológushoz kell fordulni. Számos tényezô játszik, játszhat szerepet ha a beszéd késik. pl. a genetikai program, vagy hogy milyen környezetben nô fel. A nagy családokban többször elôfordul, hogy a sok gyerek nem engedi szóhoz jutni a picit, de minden kívánságát kitalálják. Így nincs inspirálva hogy beszéljen. Vagy szótlan ingerszegény környezet. Itt nincs beszéd kedv, így nem beszél a gyermek. A felmérések azt mutatják, hogy a lány gyermekek, hamarabb kezdenek el beszélni, természetesen ez nem elôírás.

rizikótényezôk:

koraszülöttség (rövidebb terhességi idôtartam és/vagy kis születési súly),
nem normál lefolyású szülés,
szülési sérülés (függetlenül annak rendezôdésétôl),
szülési rendellenesség,
gôgicsélés hiánya vagy kései indulása,
2 éves kor után induló beszéd,
feltûnôen lassú beszédfejlôdés,
a beszédprodukció hibája,
hallássérülés,
hosszan tartó hurutos állapot,
családi érintettség a beszéd és nyelv területén,
tartós elszakadás a családi környezettôl.

A beszédkésés tünetei
Csökkent beszédkészség, mely már az elsô évben megfigyelhetô, ugyanis ezek a gyermekek kevesebbet gagyognak, mint kortársaik, gagyogásuk sivár és egyhangú, környezetük beszédére alig reagálnak.
Az elsô szavak megjelenése után ezeknek a gyermekeknek a beszédfejlôdése hosszú idôre megreked, a szavakat pöszén ejtik, a hosszabb szavakat megrövidítik, szókincsük csak a 3. életév végére kezd lényegesen gyarapodni, s még 4-5 éves korukban is szegényes. Hosszú ideig csak egyszavas, nyelvtanilag helytelen, majd 2-3 szavas mondatokban beszélnek.
Beszédmegértésük elmaradott, de gyorsabban fejlôdik, mint beszédkészségük. Egyszerû felszólításoknak eleget tesznek, ismerôs személyre, állatra rámutatnak.
Jellemzi ôket a makacs, tartós pöszeség, a szótalálási és mondatszerkesztési nehézség.
Beszédük késôbb gyakran nyelvtanilag is helytelen.

Az idôben felfedezett megkésett beszédfejlôdés jól korrigálható, az elmaradás sok esetben teljesen vagy nagyrészben behozható.
Az elsô és legfontosabb feladat a beszédkedv felkeltése, melyet a szeretetteljes légkör, a játékok és a sok hangutánzás szolgál. A gyakorlatok nem a gyermek életkorától, hanem fejlettségi szintjétôl függnek.
A terápia során a beszéd fejlesztése mellett a mozgás, a gondolkodás, a figyelem és az emlékezet fejlesztése is fontos feladat.
A beszédfejlesztés magába foglalja a beszédszervek ügyesítését, a szókincs fejlesztését, a nyelvi rendszer kiépítését, mely során a természetes beszédfejlôdés

A beszédzavaroknak sokaságával találkozunk. Pl. agyi károsodás, hatására.
Alacsony szintû nyelvi készség, pl :halláskárosodott, enyhén, vagy középszinten értelmi fogyatékos gyerekek, és a tanulási zavarral küzdô egyébként jó vagy átlagos értelmi színvonalú tanulók jelentôs része. Pl. diszlexiás, diszgráfiás, gyerekek.
A nyelv a kapcsolat teremtés egyik legfontosabb eszköze. Normális fejlôdése esetén is lehetnek különbözô kijavítható hibái. Az óvodás korban még nagyon sok gyermeknél találunk artikulációs hibát.

A pöszeség artikulációs zavart jelent. A gyermek 4. évéig fiziológiás /élettani/ pöszeségnek tekintjük, ez terápiát nem igényel. Ha 4. életév után is fennáll érdemes minél elôbb szaktanárhoz logopédushoz fordulni hogy iskoláskorra rendezôdjön. A hibás artikuláció kiterjedhet, egy hangra pl / r. / Egy hangcsoportra pl /sziszegôk sz, z, c, s, zs, cs./ Súlyosabb esetben az egész hangsorra. pl / l, k, ty, gy, ny, sziszegôk, tr, dr, r, és magánhangzók./ A pöszeségen kívül találkozhatunk még a DADOGÁS-al, Kiemelten kell vele foglalkozni, mert ez is a leggyakoribb gyermekkori beszédzavar.

A dadogás az a beszédzavar, amelynél a beszéd folyamatossága sérül. A dadogó ember valamilyen belsô blokk következtében egy- egy szótag vagy hang, rendszerint az elsô mássalhangzó, megismétlésére kényszerül. A dadogás gyakoriságában a férfiak vezetnek. Kb 4x annyi férfi dadog, mint nô. Egyes szerzôk a dadogást organikus eredetû beszédzavarnak tekintik, ami létrejöhet öröklôdéses vagy idegrendszer mûködését befolyásoló sérülés következtében.

A dadogás általában 2-8 éves kor között jelenik meg. Leggyakrabban 5éves kor körül.
Dadogós gyermeknél kérjünk szaksegítséget. Fontos, ne javítsuk a gyermeket, legyünk türelemmel a mondanivalója iránt. Ne tudatosítsuk benne a megakadást.
A dadogás nagyon jól kezelhetô, különbözô foglalkozásokkal.

Ha bármilyen eltérést fedezünk fel gyermekünk szókincsével, esetleg hiányával kapcsolatban, érdemes mindenképp szakemberhez fordulnunk.

(A cikket beküldte: buzaskata)

Ajánld ezt a cikket ismerôseidnek!

Meséljünk a babának!
Biztosan mi is emlékszünk, mikor gyermekkorunkban szüleink, nagyszüleink mesét olvastak vagy csak úgy mondták emlékezetbôl,... (tovább)

Hozzátáplálás - egy másik ország elvei alapján
7 éve élek Floridában, itt született kisfiam, aki 2,5 éves és kislányom, aki 4,5 hónapos. Mivel most kezd esedékessé válni a... (tovább)

FIGYELEM!
Egy nagyon rövid kérdőív kitöltésével LCD televíziót vagy vásárlási utalványokat nyerhetsz!
Ha időben jelentkezel a játékra, nyerési esélyed többszörös lesz!
Kattints a képre, és regisztrálj, hogy nyerhess!