Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






A tanulásban akadályozottak

A tanulásban akadályozottság definíciója, kialakulása, felismerése, oktathatóságuk, tanulási tulajdonságaik, és speciális eljárások.

A tanulásban akadályozottak


Definíció:

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek csoportjainak nevelési tapasztalatai, pedagógiai szempontú jellemzésük, valamint a nem értelmi fogyatékos, de nehezen tanuló gyermekek igen változatos formában megjelenő tanulási nehézségeinek kutatása eredményezte mindezeknek a gyermekeknek a közös megjelölésére a tanulásban akadályozottak, a fogalom megjelölésére, pedig a tanulásban akadályozottság elnevezés bevezetését és elterjedését.

A tanulási akadályozottságot beiskolázási szempontból így fogalmazta meg 1973-ban a Német Oktatás Tanács:
„Azok a gyermekek és fiatalok tekinthetők tanululásban akadályozottaknak, akik jelentősen csökkent intelligencia-teljesítmény mellett, a központi idegrendszer sérülése, vagy szociális depriváció folytán elégtelen fejlődést mutatnak, és iskolai teljesítményeikben olyan mértékig korlátozottak, akadályozottak, hogy a tanulási tartalmak felvétele, tárolása,feldolgozása nem sikerül életkoruknak megfelelő módon.”(Englbrecht-Weigert 1991,29-30)

A tanulásban akadályozottak a tanulási képesség feljődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak.

Tanulásban akadályozottnak minősíthető:
1. iskolaszervezeti szempontból: ha az általános iskola követelményeit osztályismétlések után sem tudja teljesíteni.
2.intelligenciadiagnosztikai szempontból: ha az intelligencia mérési eredménye (IQ-ban kifejezve) az elfogadott normák szerint a normál övezet alatti értékeket mutat.
3. fejlődés-lélektani szempontból: ha a gyermek általános pszichikus fejlődésében zavar mutatkozik
4. tanulásmódszartani szempontból, ha a szokásos és egyébként eredményes tanulási eljárások alkalmazása esetén is jelentős tanulási nehézségeket mutat.

Változó, változtatható állapot.

Kialakulásának hosszú folyamata van:
Nem kizárólag a gyermek biológiai/pszichológiai adottságaiban keresendők a fejlődést akadályozó okok, hanem igen gyakran a családi, iskolai, szociális-kulturális környezet kedvezőtlen hatásaiban.
A különböző okok változatos tanulási problémákhoz vezetnek.
A hátrányos szociális környezet a tanulási motivációt tartósan csökkenti.
Hosszabb távon oksági láncolat alakul ki, ha nem kap a gyermek megfelelő segítséget.


Felismerése:

A kognitív képességek
területén: észlelés, emlékezés, figyelem, koncentráció, logikai műveletek hibái és hiányosságai.
A motoros és orientációs képességek területén:
Izomtónus, nagy-és finommozgások problémái és hiányosságai.
Az emocionális és szociális képességek területén:
tanulási motivációk,önértékelés,tanulási viselkedés problémái és hiányosságai.
A kommunikációs képességek területén:
a beszédértés, szókincs, önkifejezés hibái és hiányosságai.
Nyelvi nehézségek húzódnak meg a tanulási problémák hátterében. Gyakran ún. korlátozott nyelvi kódot használnak (beszédükben főleg konkrét dolgokat, cselekvéseket jelentő főnevek és igék találhatók, kevés a közlést pontosító határozós és jelzős szerkezet, az érthetőséget nehezítik a halmozottan előforduló névmások és töltelékszavak).
A belső beszéd később jelenik meg.
A tanulásban akadályozott gyermekek között az átlagosnál nagyobb százalékban találhatók beszédhibás tanulók.


Oktatás:

A gyógypedagógiai segítséget igénylők legnagyobb csoportját képezik.
Ők azok, akik az általános iskolába járó nehezen tanuló gyermekek (a tankötelesek 10-12%-a), akik tanulási sikertelenségeik súlyossága folytán többnyire az eltérő tantervű általános iskolában tanulnak.
1.5-2 év elmaradást mutatnak életkorukhoz képest.

Jellemző tanulási tulajdonságaik:

Bármely pszichikus tevékenység akkor okoz számukra nehézséget, amikor a személyiségnek fokozottan aktívvá kell válnia.
Elkerülik az erőfeszítést kívánó tanulási tevékenységet.
Praktikus gondolkodásuk általában fejlettebb, mint a verbális-logikus gondolkodási folyamataik.
Lassan tanulnak, gyorsan felejtenek.
A téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.

Gyógypedagógiai általános iskola enyhe értelmi fogyatékos tanulóknak:
Az alapfokú iskolai oktatás három pedagógiai szakaszra bontottan történik.
Az első szakasz 1-6. évfolyamot öleli fel.Érzéki tapasztalatok és alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, tárgyi cselekvéses megismerés, tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megismerése.
A második szakasz a 7. és 8. évfolyam. Elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül.Előtérbe kerül az önálló tanulási tevékenység, a verbális szint, a manipulációs és a képi szint is.
A harmadik szakasz a 9. és 10. évfolyam, a kötelező alapfokú iskolázás befejezését jelenti.
Nem elsősorban a verbális úton emlékezetbe véső tanulás vezet eredményhez, hanem a tapasztalási folyamatokban való intenzív elmélyülés, a saját élmények összekapcsolása a megtanulandó fogalmakkal, cselekvésekkel.


Speciális feladatok:

A gyógypedagógiai diagnózisra építve a tanuló általános fejlettségi állapotának, tanulási képességeinek leginkább megfelelő tanulási tempó iztosítása, amely tantárgyanként eltérő lehet.
A tanórákat kiegészítik az egyéni fejlesztő-terápiás foglalkozások.
A tanulásra rendelkezésre álló idő változatos struktúrálása, az időtartamok rugalmas változtatása.
A fogalmak lassú érlelése, a sokrétű tapasztalatszerzés.A fogalmak összekapcsolásának megtanulásához kreatív képességeket fejlesztő foglalkozások (pl.: zene, rajz, festés)
A megfelelő tanulási környezet kialakítása.

Speciális eljárások:
tanulási technikák fejlesztése, tanulási zavarok terápiája, részképesség-kiesések terápiái, például figyelemtréning, szenzomotoros integrációs terápia, Frostig-féle fejlesztő program, művészetterápiák,magatartás-terápiák.

Felhasznált irodalom:
Báthory Zoltán,Falus István(1997,szerk.):Pedagógiai lexikon III. kötet, Keraban Kiadó,Budapest
Gordosné Szabó Anna(2004):Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek,Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest
Illyés Sándor(2000,szerk.):Gyógypedagógiai alapismeretek,ELTE,Budapest
Mesterházi Zsuzsa (1998): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése, ELTE, Budapest

(A cikket beküldte: ferenczeszter)



Meditáció az iskolákban? Mire nevelik a gyermekeinket?
Az újjáformált Nemzeti alaptantervbe lett beépítve az úgynevezett Diákrelax program, amelynek keretein belül oktatnák a meditációt, azonban időkeretet nem rendel hozzá az alaptanterv. Bagdy Emőke pszichológus professzor szerint "nincs szó ezotériáról,... »

Jó tudni - Szocpol és félszocpol
Minden amit tudni lehet és kell a szocpolról! Mivel nálunk is aktuális lenne, egy kicsit utána olvastam, hát szerintem nagyon kevesek jutnak hozzá ehhez a támogatáshoz. Mi több szempontból is megbuktunk, de talán másnak segítségére lesz ez a kis összefoglaló. »





Minden jog fenntartva © 2020, www.anyalettem.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) anyalettem.hu | WebMinute Kft.