|
|
Szoptatásról - szerintem…Nem vagyok sem orvos, sem védőnő, csak egy háromgyerekes anyuka, így a szavam persze nem is szentírás, csak megosztanám a tapasztalataimat másokkal, hátha segít erőt meríteni.Meggyőződésem, hogy sokan egyszerűen nem bíznak magukban, és elvesznek a sok egymásnak ellentmondó információ közt. Először is leszögezném, hogy a testalkat semmit nem befolyásol a szoptatásnál, erre én vagyok az élő példa, hisz a 158 centimhez mindössze 48 kiló társul (néha még annyi sem, és 70B-s melltartót hordok), ehhez képest a nagylányomat 20, a kisebbet 25 hónapig szoptattam és még lett volna tejem, a kicsi pedig lassan 10 hónapja szopizik. 3 gyerek, 3 különböző szopási igénnyel. Mindhármat igény szerint szoptattam, és soha nem kaptak sem teát, sem vizet és nem haltak szomjan. Sajnos olyan országban élünk, ahol nincsenek egységes irányelvek, vagy ha vannak is, nem frissítik az ismereteiket az illetékesek. Sokszor mást mond a védőnő és mást a gyerekorvos. A nagyszülőkről meg már ne is beszéljünk. Az én véleményem, hogy elsősorban magára és az ösztöneire hallgasson mindenki. Én azt tettem. Nem itattam teával a gyerekeimet, mert azt gondolom minden egyes tea adag a tejcsitől veszi el a helyet. És minél ritkábban szoptat valaki, annál kevesebb teje termelődik. Tapasztaltam, hogy amikor kicsit kevesebb lett a tejem, vagy a kicsiknek volt szüksége nagyobb mennyiségre, egyszerűen sűrűbben szoptattam őket, akár óránként is. Néhány napon belül rendeződött a helyzet. Ha a nagyobb szopási igénynél úgy reagáltam volna, hogy a köztes időkben adok vizet vagy teát, akkor nem nőtt volna a tejmennyiség és mi is tápszerre kényszerültünk volna előbb-utóbb. Úgyhogy kitartás és hit kérdése. Persze vannak bizonyos esetek, mikor ez nem működik, de ez ritka. Cumisüveg: Többeknél okoz cumizavart, ami megzavarja a kicsik szopását. Ugye a cumisüvegből sokkal könnyebben jön a tej/tápszer, nem kell érte „megküzdeni”. Több ismerősöm megtapasztalta ezt. Aki kitartó volt, néhány nap alatt vissza tudta szoktatni a gyerekét a szoptatásra, de nem egy anyuka feladta, mert sírt a cicin a baba és megsajnálta, adott neki megint üvegből, és az ördögi kör már be is zárult, hamarosan már egyáltalán nem szopott a baba. Aki mégis pótlásra kényszerül átmenetileg, annak inkább a poharat vagy a kanalat javaslom. Először macerásabb, de megtérül. Nekem fél évesen minden gyerekem már pohárból ivott, sosem használtunk cumisüveget, így sosem maradhatott itthon bárhová is indultunk. Több helyen hallottam, hogy „vizes volt a tejem, azért hagytam abba a szoptatást.” Mi az, hogy vizes a tej? A tej az anya által elfogyasztott élelmiszereket „tartalmazza”. Ha valaki normálisan és nem feltétlen maximálisan egészségesen táplálkozik, akkor a tej minőségével nem lehet gond. A tej a baba minden életszakaszában, minden napszakban más, sőt egy szoptatás alkalmával is változik. Először híg, vizes, majd sűrűbb, fehér, zsíros. Először a szomjat oltja utána az éhséget. Reggel több van és hígabb, estére kevesebb van, de az zsírosabb. Életkor szerint sem mindegy, ezért nem adják egy pár hetes babának egy fél éves baba anyukájának a tejét, csak a nagyjából egykorú babákét. És végül visszatérve arra, hogy engem is csak 2 hónapig tudott szoptatni anyukám: régen szigorúan betartatták a 3 órás szopási időszakokat, közte meg mehetett a tea, amennyi csak kellett. Gondoljon mindenki magára. Egyél minden nap 3 óránként, ha éhes vagy, ha nem, közte meg igyál teát. Mindezt hasonlítsd össze egy olyan nappal, amikor akkor és annyit eszel, amennyit akarsz. Szerintem szinte mindenkinél lesz lényeges különbség. Minél több teát kap valaki, annál inkább teli lesz a pici gyomra és annál kevesebb tejet fog kérni, így a kisebb kereslet kisebb kínálatot fog eredményezni. Nekem a kisebbik lányom nyáron 40 fokban született. Volt, hogy fél óránként szoptattam (és nem lett kövér gyerek, sőt). Ivott 4-5 kortyot és elég volt neki. Nem éhes volt, csak szomjas. Mikor éjszaka keltek (a kicsi 9 hónap alatt egyetlen éjszakát sem aludt még át), akkor is sokszor csak a tejtermelés fenntartása miatt szopiztak, persze máskor meg az összebújás miatt, de ilyenkor nem is ettek sokat. Fárasztó anyának lenni, de ennél szebb dolog nincs a világon. Gondolj az összebújásra, ami most még nem mindig akkor van, amikor te szeretnéd (akár éjjel is) és arra, hogy hamarosan már ha kéred sem biztos, hogy hozzád fog bújni a fiad/lányod. Örülj, hogy van neked és egészségesek vagytok. És főként nem görcsölj rá a szoptatásra. Nekem azt mondták csak egy héten egyszer mérjem a súlygyarapodást. Sokan minden evést lemérnek. Miért? Mit mutat? Jó valamire azon kívül, hogy az anyukát frusztrálja? Persze ha beteg, nem hízik a kicsi, akkor indokolt, de egyébként mire jó? Én most Zalánnál időnként mértem. Akkor, amikor a vele egyidősek 150-170-200 miliket ettek, akkor az én fiam csak 90-100-at (egy ciciből és még utána tudtam fejni is, ha akartam). Mégis ugyanannyit hízott, mint a többiek. Gondolom mi sűrűbben szopiztunk. Mi felnőttek sem eszünk egyformán. Valaki napi 3 étkezéssel beéri, más (én is) sokszor eszik keveset. Minden gyerek más és más, nem lehet általánosítani és épp ezért, ami az egyik gyereknél beválik (akár családon belül is) az nem feltétlen jó a másiknak is. Hallgass meg mindenkit, de hallgasd meg a babádat is és ez alapján dönts bármiben, még ha mások nem is helyeslik. Nem mások véleménye a fontos, hanem a babád és a te kényelmed, egészséged. Ennek ellenére tudom, hogy van, aki szándékosan ad tápszert a babájának, mert neki így kényelmesebb, hisz így könnyen másra tudja hagyni őt és még nem tudom, milyen okok vannak. Ez mindenkinek az egyéni döntése és nekem nem tisztem ezt felülbírálni, csak gondoltam hátha tudok egy kicsit segíteni néhány kétségek közt vergődő anyukának. Jó egészséget, és sok tejcsit mindenkinek :) (A cikket beküldte: Olgi1977)
|