Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Egyéb babás témák

Zsíroskenyér zabálók

Minap hallottam ezt a kifejezést használni egy gyermek szájából. Leszólt így egy másik gyereket.
"- Jó van má, ő egy zsíroskenyér zabáló!"
Megkérdeztem a nagyfiamat, hogy mit is jelent ez a korabelieknél. Kiderült, hogy a szegényebb gyerekeket gúnyolják így. Mert ma már ciki szegényebbnek lenni a többitől és a zsíroskenyér ciki lett.


Hogyan jutottunk ide? Az én gyerekkoromban a gyerekek többsége zsíroskenyeret evett. Egész nap kint rohangáltunk és nem küldték a szüleinkre a gyámügyet. Nem voltunk kövérek, sokat játszottunk szabadon és egymás szemében egyenrangúak voltunk.

Nem attól lett valaki "jócsákó", hogy hány mag csírázik a procójában, hanem attól, hogy lehetett vele beszélgetni, hülyülni, fára mászni, bicózni. Na és az sem volt ciki, ha valakinek csak ócska szovjet bringája (nem nője, kerékpárja) volt

Hatalmasat fordult a világ.
Ciki a zsíroskenyér.

Sőt hallottam, hogy valakit azért szóltak le a többiek, mert turkálós volt a ruhája, vagy éppen kínaiban vették a táskáját. Abban biztos vagyok, hogy ezek a vélemények nem a gyerekektől indultak, hanem a felnőttek kezdtek így nevelni. Mert nézd fiam, neked milyen márás cuccod van, Muksikának meg car kínait vett az anyja. Na ugye, hogy jobb vagy nála.
Valahogy az emberek már nem segíteni akarnak a másikon, hanem a lent levőt még lejjebb taszítani, eltörölni, hogy ne kelljen látni.

Hahó szülők, ti hogyan neveltek? Ti mutattok példaként toleranciát?

Éppen ma láttam a játszótéren, hogy fiatalok, úgy tizenöt évesek, behívták a környék habókos öregét, hogy csúszdázzon nekik. Ők fölvették, gondolom azóta már a neten kering. Görcs jött a gyomromba. Utálják a "szegényeket" az ügyefogyottakat pedig nevetségessé teszik, kihasználva az állapotukat. Gusztustalan és felháborító. Nem tudom, hogy a szülők ezt tudják, látják-e.
Mindegy is, mert a nevelés ilyenkor már késő.

Viszont mit várunk, ha az emberek nagy része elfordul, ha ájult embert lát.

Ezek a fiatalok veszik át lassan a helyünket a felnőtt világban. Vajon ha megörekszünk, mit várhatunk majd az így nevelt gyerekektől?
(A cikket beküldte: Banyaci)



Emberségesség! Miért olyan nehéz ezt kicsikarni magából az embernek?
Ebben a cikkben arról lesz szó, amit megtapasztaltam a terhességem, a szülés illetve egyéb babás dolgok során. Minél több ilyen történet kerüljön napvilágra, hátha el tudjuk kerülni az ilyen dokikat, "szakembereket". Meg hátha olvassa valaki a fent említettek közül és magába néz... »

Leküzdeni a "lehetetlent", avagy szoptatni bármi áron
Cikkem az anatómiás, pszichés, környezeti és mindennemű nehézségekről szól, hogy mindezeket leküzdve mégis hogyan sikerült megvalósítanom a kisbabám igény szerinti szoptatását, és szerintem melyek azok a körülmények, melyek hozzájárulnak a szoptatás sikerességéhez. »





Minden jog fenntartva © 2018, www.anyalettem.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) anyalettem.hu | WebMinute Kft.