Forog a Föld...!

Alig várjuk, hogy megszülessenek...mikor megszülettek alig várjuk az első nevetésüket. Ezt követően már az első lépésekre, majd pedig a szavakra gerjedünk, hiszen ŐK minden napra hoznak magukkal valami szívmelengetően, könnyfakasztóan újat, vidámat, feledhetetlent....

A címben tett megállapítást mi sem támaszthatja jobban alá, mint a napok, hetek, hónapok…évek szinte követhetetlen múlása. Sajnos az időnek nem lehet megállj!-t parancsolni.
Tegnap még azt könnyeztük meg nagy nevetések közepette, hogy milyen édes mosolyt sikerült kicsalnunk egy cseppet sem felnőttes grimasszal a pár hetes pólyásunkból, most pedig már ugyanez a gyermek itt ugarabugrál körülöttem széles vigyorral, és teli torokból slágerel .
Bizton tudom, hogy nem vagyunk egyedi esetek abban, hogy egy helybéli rendezvény óta nálunk szinte napi szinten „..forog a Föld!” . Hol csendesebb, andante hangfekvésben, máskor pedig – a másik Lola rajongót túlkiabálandó- eszméletlen fejhangon…

Szomszédunk az óvoda. A konyha és fürdőszoba ablakunk alatt játszanak a lányok. Érdekes kis világ ez, ahova időnként visszavonulnak. Néha királynők uralkodnak, máskor munkába rohanó szülők oktatják bölcsen csemetéiket, de ami itt és most a lényeg: ebben a sarokban van aztán Zenebutik! Mostanában ugyan Lola „kiabálós dala” a sláger –gondolom a személyes tapasztalások nyomán- de hallgattam én már mosogatás, főzés, fürdőszobai tevékenységek közepette Győzikét Romantikolva, Judyt, Desperado-t és egyéb hazai gyöngyszemeket is az ovis dalok fölé kerekedvén.
Elmondhatatlanul kettős és kicsit vicces érzés, amikor a pici cérnahangok tolmácsolásában elhangzanak az alábbi mondatok: - …szeretem Őt egy életen ááááát! vagy -…szeretem a bőröd illatát….
Jajj ha tudnák! De majd megtudják ha felnőnek, márpedig fel fognak nőni hamarabb is mint szeretnénk hiszen az idő megy tovább mert ugyebár ahogy Lola is megmondta… forog a Föld!
(A cikket beküldte: matyi78)



Utolsó év az oviban
Most készülünk fel az óvodába menetel utolsó hónapjaira, ami kicsit furcsa lassan hiszen harmadik éve már, hogy minden nap oda vezet az utunk. Megállás nélkül néhány kihagyással.Na,de még mindig szorongással kel fel, ha mennie kell mint annak idején az első... »

Más-más Nekem mégis mindkettő egyformán édes
Sikertörténet a mai napig, tovább majd az Élet írja. Egy gyönyörű danka kislány ihlette, Anya leírja Te olvasod :-). Amikor Dankád születik, keresed kutatod kik vannak ugyanilyen helyzetben. Azért írom le, hogy ne érezd magad szörnyű anyának, a poklot mindenki... »




Minden jog fenntartva © 2024, www.anyalettem.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Kapcsolat: info (kukac) anyalettem.hu | WebMinute Kft.