|
Kategória: Családi viszonyok Lombikprogram és az anyósomKissé szokatlan a cim tudom, de kiváncsi vagyok, Ti hogyan álltok ehhez a témához.Az érintett célszemély - az anyósom -szerintem nem olvassa ezt a fórumot. Lehet, hogy jó is igy, mert kegyetlenül öszinte leszek vele kapcsolatosan. Az anyósom viselkedése, ami zavar ezzel kapcsolatban. Mindent elmondtunk neki, hogy értse, mi miért történik, és érdeklődő is volt. A többedik sikertelen beültetés után azonban valami megváltozott. Például azt mondta: "Ti nem is akarjátok igazán a kisbabát!" Amikor már pár ilyen mondat elhangzott, azt mondtam neki: "Hogy mondhatsz ilyet, hogy pont mi nem teszünk meg mindent?!" Erre meg sírva fakadt. Pont azt felejti el, hogy igazából a fia miatt - akit nagyon szeretek - kezdtünk bele ebbe az egészbe, mert gond van a sperma mennyiséggel és a minőséggel... Sosem szerettem igazán az anyósomat, és ilyenkor elborult az agyam, de próbáltam többnyire higgadt maradni. A másik dolog: Állandóan a férjem unokatestvérének a két kisfiával van elfoglalva, milyen ügyesek, aranyosak, mit csináltak éppen a héten...stb. Ezt elmondja egy hónapban minimum ötször. Apóspajtást okosabbnak hittem, de persze a feleségét védi... Édesanyám és édesapám, na és persze a párom, akik látják a sötét oldalát ennek az egésznek, és megértőek: a szurihegyeket, a hízást a hormonoktól, az idegtépő várakozást két hétig. Én mindig azt mondom, aki nincs ebben benne, az nem tudja mivel jár a lombikprogram. Anyósom is olvassa, hogy a celebek közül sokan lombikkal esnek teherbe, milyen jó nekik... :-) Egy utolsó dolog még: Aki benne van a programban, tudja, hogy még a támogatott lombikprogram is(több) százezer forint. Anyósomék szegények, nem is várjuk el, hgy támogassanak minket, mert egyelőre bírjuk még anyagilag. Akkor legalább ne szóljon bele, csak azt szeretném. Ez az írás elég keserű hangvételűre sikeredett, de úgy éreztem, ezt ki kellett írnom magamból, talán így meg is könnyebbülök picit. Nem adom fel, küzdök a babáért továbbra is. (A cikket beküldte: Niki34)
|