Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Egyebek az anyaságról

Már 9 hónapos a kislányom, Nadin

Már leírtam Nadin születésének történetét, és úgymond harcaimat a démonjaimmal, amit még számomra is szörnyen nehéz volt megélni. Azóta történt egy s más. Most röviden ezeket a történéseket írom le. Olvassátok sok szeretettel!

Nadin 2009. 08. 04-én, keddi napon, hosszú vajúdás után, 19 óra 25 perckor látta meg a napvilágot. Nagyon rosszul éltem meg a szülést, és az azt követő pár hetet. Utólag kiderült: szülés utáni depresszióban szenvedtem. Ezt csak azoknak írom le, akik esetleg nem olvasták az előző cikkemet.
Ma 2010. május 4. van. A névnapom, és Nadin ma 9 hónapos.
Nos, miután lelkileg helyrebillentem, és elkezdtem volna élvezni az anyaság örömeit, újra problémák sorozata következett. Legalábbis Nadin, apa és az én számomra.
Elmúlt 3 hónapos, és mivel bukós és tápszeres baba volt jött a dilemma, mikor is kezdjem el ismertetni az új ízekkel. Mert persze jöttek a javaslatok, és mivel engedtem a nyomásnak, meg is lett az eredménye: Nadint iszonyú hasfájás gyötörte. És persze én voltam a hibás, hogy túl gyorsan akartam hozzászoktatni az ízekhez, és nem így kellett volna…stb.
Na, itt elszakadt a cérna, megfogadtam, hogy márpedig akkor is az lesz, amit én akarok, vagy amit a védőnő, és a doktornő javasol. Persze ez sem tetszett egyeseknek, pontosabban 3 személynek, az anyósomnak, apósomnak, és a sógornőmnek.
Amúgy jó emberek, tényleg, csak ilyen esetekben szeretnek mindent megmagyarázni. Mert az anyósom is felnevelt két gyereket, és mire megszületett Nadin, a sógornőm már a 2. babáját várta. Ez felhatalmazta őket arra, hogy kiinduljanak az első gyermekből, hogy ő már ennyi idősen ezt, meg azt evett, ivott...
Apa persze próbálta leállítani őket, de túl makacsnak bizonyultak, hát én is az lettem. Mint utóbb kiderült, azért apa - a párom - megkapta a szüleitől az "áldást". Én meg közöltem a párommal, megmondhatja a szüleinek, ha nem tetszik, akkor majd az utcán láthatják az unokájukat, de nem fogom átvinni hozzájuk! Nem ők kínlódnak vele éjszaka, ha mondjuk, megfájdul a hasa, vagy kihány mindent. Engem nem érdekel az sem, hogy a sógornőm nagyobbik fia 6 hónaposan már elég nagy darabos kajákat evet, míg Nadin, csak mondjuk 8 hónaposan szánta rá magát. Addig is megette általában, de fél-egy óra múlva sugárban kijött belőle. Az én kislányom viszont 7 hónaposan mászott, míg a nagyfiú előbb járt, és csak utána mászott. Én sem piszkáltam érte, ő se tegye.
Harcaink a mai napig vannak. Ami olyan étel, tiltom. Két hete is, mikor Nadinra pöttyök jöttek a tejterméktől - joghurtot adhatok neki, a doktornő javaslatára -, mondtam, hogy Nadin egy darabig nem kap tejterméket. Majdnem lehülyézett anyós pajti, hogy tuti a naptól van, illetve még a melegtől, és igenis adjak neki joghurtot. Én meg mondtam, hogy nem, mert szerintem nem a naptól van, és kész. Nekem lett igazam. Nadin azóta pöttymentes. A védőnőm mondta, lassan próbáljam meg ismét a joghurtot, hátha. És ha ismét kiüti, akkor újból várunk. Én ráérek és Nadin is. Nem tudom, miért kellene hét hónapos korától mondjuk paprikás csirkét ennie nokedlivel, vagy főtt csirkecombot a kezébe nyomnom. Majd megeszi! Nekem fontosabb, hogy először belsőleg fejlődjön ki az én kislányom, aztán majd kap mindent.
A másik, amivel kiborítottak: Danette puding. 4 hónapos gyerekemnek miért nem adom. Mondjuk a vaníliásat. Akkor még Nadin bőven nem kapott tejterméket. De adjam neki. Mondtam, nem. Azóta sem evett, majd fog.
Sógornőm persze meg akarta mutatni, ő a szuper anyuka. Második kisfia 6 hónapos, kakilni egyedül nem tud, szinte minden nap lázmérőzik, és napi 1-2 alkalommal hascsikarása van. Szerintem a brazil kakaós Danette-től, meg a csokis babapudingtól, amit mondjuk 2 hónapja, heti 1-2 alkalommal legalább kap. Talán az ő gyomra nem bírja..! Nekem is idehoztak csokis babapudingot, amit 8 hónapos kora óta ehetne Nadin, de mondtam, hogy várok vele még 1-2 hónapot.
Nadin naponta 2-4 alkalommal kakil. Valamikor csak egyszer, de nagyon ritkán előfordul, hogy 1 napot kihagy a kakival. Én ezzel meg vagyok elégedve...
Lehet, hogy én látom rosszul a dolgokat, de Nadin az ÉN gyerekem, hadd neveljem úgy, ahogy Én szeretném, na meg a párom, természetesen!
Nadinról: 7 hónapos kora óta mászik, néhány héttel utána már egymaga felállt az ágy mellett. Szépen ül, azt kb. fél éves kora óta, de az is lehet, hogy már 6,5 hónapos volt. Értelmes kislány, mindent figyel, érdeklődő. És tud egyedül is játszani. Általában fél-1 órát simán elvan akár a helyén a kiságyban, akár a szőnyegen a játékaival. Tévét is szereti, főleg a zenét. Ha igényli a társaságomat, akkor kiabál, vagy sírdogál.
Hagyom egyedül játszani, fél szemem mindig rajta van. Fürdés előtt nagyokat mókázunk. Ha apa itthon van, akkor hagyom, hogy csak ővele, ha nincs, akkor csak ketten. Ritkán igényli, hogy kézben legyen, nem is nagyon akartuk hozzászoktatni…
Apa szokott fürdetni, amikor itthon van, és általában én rakom le aludni. De ez is változó, néha azért hagyom, hogy apa fektesse le.
Szereti a kutyát - kergetni. A kutyus egyelőre még csak elviseli, szokja a helyzetet.
Vannak Nadinnak kedvenc ételei, és szereti a gyümölcsöket is, bár a banánnal hadilábon állunk. Csak turmixolva hajlandó megenni leginkább. Kézből, vagy harapva nem nagyon.
Jó kedélyű, ritkán sír. Néha türelmetlen. Szerintem nagyon rossz alvó. 3 hónapos kora óta csak fél órákat alszik alkalmanként. Naponta összesen kb. 2 órát alszik, de sokszor előfordult, hogy csak 1-1,5 órát. De viszont utána nem nyafogott, meg semmi, úgyhogy nagyon nem foglalkoztam a dologgal. Ha neki ennyi elég!A doktornő is ezt mondta. Néha ugyan ő is kevesellte a dolgot, de hát erőszakkal úgysem tudom elaltatni.
Ha rájön, akkor szeret beszélni, meg kiabálni, valamint grimaszolni. Ebben én is partnere vagyok... Együtt kiabálunk, és nevetünk az egészen. A szomszédok örülhetnek.
Most ennyi jut az eszembe.
Ahogy nő Nadin értelme, úgy nekem is viszonylag könnyebb vele. Már sokkal kevesebbszer veszítem el a türelmem, és hamar meg tudom nyugtatni is. Most már tényleg egyre jobban élvezem az anyaságot!
(A cikket beküldte: monizsofi1982)



Játszótéri akadálypályák
A játszótéri tapasztalataimról szeretnék néhány szót ejteni, ami enyhén szólva is kiábrándító. Nem a helyről, inkább a társadalmi részéről beszélek. És arról, hogy figyeljünk oda gyerekeinkre minden tekintetben, tanuljunk egy kis illemet, mert ez a játszóterekről... »

Anyának lenni ...
Nem tudok más címet választani, hiszen sokszor a legegyszerűbb a legkifejezőbb. Anya vagyok, gyermekem van... ez zakatol hónapok óta a fejemben. Csodálatos érzés... minden pillanata gyönyörű, egészen azóta, hogy megfogant bennem, és megtudtam, hogy anya lehetek végre én is. »





Minden jog fenntartva © 2018, www.anyalettem.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) anyalettem.hu | WebMinute Kft.