Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Dalok, mesék, versek

Mese az elveszett kis sárga autóról

Anya mesél. Szereted, amikor anya ölében ülsz és mesél neked. Hallgatod és szép csendesen figyelsz. Ez a mese Pécelen született, egy homokozóban talált kisautóról. Nyaraltunk, ez volt életed első nyaralása. Utána születtek sorban a mesék anyától. Rövidkék, de szereted őket. Ilyen mese ez is és az oroszlános is, hogy csak párat említsek.

Az én mesém is kezdődhetne úgy, hol volt, hol nem volt... Egy meleg nyári napon ültünk a homokozóban Pécelen. Itt nyaraltál velünk először. Néztelek, ahogyan játszol és mesélsz. Egyszer csak a lapát, mellyel igyekeztem minél több vizes homokot tenni eléd, beleütközött valamibe. Gyorsan kiástam, nehogy olyan dolog legyen, ami nem neked való. S láss csodát nem volt más, mint egy sárga kisautó… Az, amiről a mesém szól most…
Volt egy kisautó, aki nagyon boldog volt, mikor elhozták a játékboltból. A játékboltban többi társával várta, hogy valaki megszeresse. S mikor ez az autó meglátta új kisgazdáját megörült. „Végre!”– gondolta. Kis barátja mindenhová magával cipelte… játszottak a nappaliban az asztalon, a kanapén, a konyhában a szekrényen, a gyerekszobában a szőnyegen. Volt katasztrófa, ütközés, de mindig szerencsésen megúszta.
Barátja még az óvodába is magával vitte, ahol a szekrényben várt rá. A játszótéren a homokban építettek a kisfiúk neki autópályát.
S egy szép napon sok más játékkal együtt becsomagolták. Ő megijedt, de mikor kis barátja elővette megnyugodott. „Hiszen” csak utaztunk- gondolta.
A nagy nyaralásban és játékban egyszer csak elmerült a homokban. Nem aggódott, tudta, hogy nem lehet baj. Hiszen volt már ilyen. De hiába várta, hogy kiássák… nem történt semmi. Pedig lehetett hallani a keresés hangját, a sírást, hogy elveszett. Ő hiába próbált kiabálni. Hiszen csak egy kisautó… Nagyon elszomorodott. Nem tehetett mást csak várt… csak várt…
Biztosan nagyon megörült, mikor észre vette, hogy ott kutatok körülötte. S akkor mennyire meglepődhetett, mikor letisztogattam. S lámpájával már láthatott téged. „Hiszen nem az én kis barátom vagy” –gondolhatta. S te mikor kezedbe vetted, vinni kezdted. Kerestél neki egy padot ott Pécelen és akkor kipróbáltad. Gurult. Milyen vidáman is szaladtak a kerekei. Élveztétek mindketten. Jól megnézegetted magadnak. Kereke, lámpája, ajtaja. S berregtél, ahogyan azt illik. Aztán elmúlt a nyaralás, hazajöttünk. De a Sárga kisautó utazott velünk a kutyusos hátizsákodban. Sőt még agy nagyobb utazásra is elvitted magaddal. Egészen Horvátországig.
S most hol van ez az autócska??? Ott ül a többiekkel a polcodon és várja, mikor játszol vele. Úgy gondolom nagyon boldog, mert te vigyázol rá, hogy ne legyen megint szomorú.
(A cikket beküldte: Serry)



Várlak Kincsem, hát gyere haza!
Nyugalom lesz aztán, megjön lelki békénk, Érzem, amit még sosem... Itt van, a Boldogság költözött közénk! Apa keze hasamon, simogat, nyugtat, Most már minden rendben lesz, Hisz együtt tesszük meg az utat. Család vagyunk, Picurka itt mocorog, A lelkem ragyog,... »

Kirakós
Autizmus. Mi az, ami elsőként eszünkbe jut erről? Sokunknak talán Dustin Hoffmann emlékezetes alakítása az 1982-ben készült Esőember című filmben. Tény és való, hogy ez a film volt az első olyan meghatározó élmény, mely széles körben megismertette az autisták... »





Minden jog fenntartva © 2020, www.anyalettem.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) anyalettem.hu | WebMinute Kft.