Szájak mozgásban, avagy szoptatás nyilvános helyen

Ezzel az írással a szándékom az, hogy a szoptatást mint teljesen természetes tevékenységet próbáljam meg elfogadtatni. Valószínűleg különbözőképpen gondolkodunk a következő szituációkról annak függvényében is, hogy mekkora babáról, kisgyerekről van szó. Hány éves korig "elfogadott" a szoptatás, és vajon miért van ez így?

Képzeljük el a következő szituációkat. Mit gondolunk róluk? Elfogadottnak tartjuk őket? Teljesen helyénvalónak gondoljuk?
Esetleg nem tartjuk nyilvános helyen megfelelőnek?
Ha különbözően gondolkodunk ezekről a szituációkról, az vajon miért van?

Első:
Egy étteremben vagyunk. Az emberek jóízűen esznek az asztaloknál. Italt rendelnek, isznak. Desszertet rendelnek, lenyalják a kiskanalat, esetleg fagylaltot nyalnak.

Második:
Sétálunk az utcán. Egy fiatal pár áll előttünk, csókolóznak.

Harmadik:
Mondjuk az előbbi étteremben vagyunk, esetleg az utcán, ahol a fiatal pár sétált, és az asztalnál, vagy az utcán, az előttünk lévő padon egy anyuka diszkréten szoptatja pár hónapos kisbabáját. Egy másik esetben egy nagyobb gyereket szoptatnak, mondjuk olyan egyéves formát, esetleg még nagyobbat, kétévest.

Negyedik:
Az előbb említett helyek valamelyikén egy kisbabát nem szoptatnak, hanem cumisüvegből etetnek.

Túl sokszor hallok olyan véleményeket, hogy nyilvánosan nem illik szoptatni, na de miért is? Miért van az, hogy sokakat mondjuk zavar a félig kilátszó női mell szoptatás közben, míg mondjuk egy nyári ruhából kivillanva kifejezetten kívánatosnak tartja?
Miért elfogadottabb a csókolózás nyilvánosan, mint egy kisbaba szoptatása?
Miért elfogadottabb a cumisüvegből való etetés nyilvánosan, mint a szoptatás, mikor köztudott, hogy a cumisüvegből való etetés kifejezetten káros lehet egy szopó baba számára?
(A cikket beküldte: gyopár)



Amikor nem megy a szoptatás, pedig van tej
Cikkemmel arra hívnám fel a figyelmet, ami szerintem nem csak nekem probléma, bár az ember önbecsülésén könnyű sebet ejteni, főleg ha első babáját várja... Én már a harmadiknál élem át ugyan azt: van tejem, nagyon sok tejem és nem szopik a babám! Szeretném a... »

Városi Emese: Éva naplója
Tedd a kezed a szívedre, és játssz velem! Képzeld azt, hogy egyedül vagy a világban. Nincs lakásod, szívességéből laksz egy ócska szobában, ahol még bútor sincs, és amiért többet dolgozol, mint hat másik ember együttvéve. »




Minden jog fenntartva © 2025, www.anyalettem.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Kapcsolat: info (kukac) anyalettem.hu | WebMinute Kft.