Kategória: Egyebek az anyaságról

Van ilyen is, sajnos

Ezt a történetet azért írom le, mert elszomorít a dolog. És hogy lássátok, van ilyen is, sajnos. 22 éves lány vagyok. A történetben szerepel egy idősebb "nő" is, akinek anyaként kéne viselkednie, de az én gondolkodásmódom sokkal érettebb. Legalábbis úgy érzem.

22 éves vagyok. 8 hónapja megismerkedtem egy nagyon kedves férfival. Fél éve együtt vagyunk, 4 hónapja együtt is élünk. Van egy tündéri kisfia. Ezzel semmi gond nincsen. Főzök, mosok, takarítok, gyereket nevelgetek. Nagyon jól érezzük magunkat együtt hárman. Nem is lenne semmi gond, ha az anyuka nem lenne. És itt jön a lényeg.
A párom exe megcsalta páromat, nem is egyszer. Külön mentek, a csajnak is új pasija, helyesbítve vőlegénye van (ez azért fura, mert a párom és a csaj papíron házasok még).
A nő elköltözött majdnem 100 km-re, itt hagyva a kisfiát. Én felvettem MSN-re, hogy tudja tartani a kisfiával a kapcsolatot. Kedves voltam vele, ahol tudtam, segítettem neki.
De mint kiderült, kibeszélt, és elmondott mindennek. Ezek után nem éreztem szükségét annak, hogy én jópofizzak. Letiltottam MSN-ről, de azért látom, hogy mikor van fent.
A fiáról azóta nem is érdeklődik, mióta le van tiltva nálam. És mikor itt van, mindig azt mondja, hogy az anya nem pótolható.
Na mármost, én 4 hónapja minden nap együtt vagyok a fiával. Szeretem, mikor beteg, én vagyok vele és ápolom. Szegényke eléggé össze van zavarodva. Csupán 3 éves, de érzi azért azt, hogy ez nem normális. Múltkor azt mondta, hogy neki két anyukája van. Az egyik persze én vagyok.
Nagyon féltem a kisfiút, mivel lelkileg ez neki a legrosszabb... Ami a legszomorúbb, hogy az anyja azt mondta neki, hogy az apja nem akarja levinni hozzá. Télen nagy hóban nem is indultunk el kocsival, vonattal meg macerás lett volna egy ilyen csöppséggel elindulni, aki ráadásul még beteg is volt. Ezt nem várhatta volna el tőlünk.
Csak a saját érdekeit nézi, a gyerekét nem nagyon. ANYA AZ ILYEN? Én még csak 22 vagyok, ő közelít a 30-hoz...
Ő szülte. Nem én. Mégis engem hív már anyának.
Ez az én szemszögemből nagyon is jól esik. De átérzem a másik fél helyzetét is, hiába van az, hogy nem kedvelem.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de ha az én gyerekem lenne ilyen messze, minimum kétnaponta érdeklődnék iránta. És nem a másik csajt fúrnám.
Ezt csak azért írom le, mert muszáj volt kiírnom magamból.
Köszönöm mindenkinek, aki elolvasta, és aki hozzászól.

(A cikket beküldte: Picus11)

Babák, akikre sokat várnak és akiket nem várnak...
Egy kisbaba mindenki számára a legnagyobb boldogság, elmondani nem lehet azt a boldogságot, amikor végre a várva várt baba megérkezik, akár sok év próbálkozás után, de egészségesen, gyönyörűen megszületik. »

A szülővé válás 20 pontja
Biztos sokan vannak - többek között én is voltam régen -, akik úgy képzelik, az első gyerek megérkezése gyökerestül fordítja fel minden szerelmespár életét, most azonban már tudom, hogy ezt akkoriban én még nagyon alábecsültem. Így aztán a gyermektelen párok... »