Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Dalok, mesék, versek

Ember a vízben

Folytatom Pöttyös kapitány kalandjait, annyira édes, hogy egyszerűen nem tudok betelni vele. Nagyon remélem sok édesanya olvassa kicsi gyermekének a meséket, hisz minden gyerek szereti. Én is imádtam, mikor anya olvasott nekem pici koromban.

Aznap hatalmas viharba került a Pöttyös Hajó. A legénység ádáz küzdelmet vívott a tengerrel. Orkán tépte a vitorlákat, a hullámok átcsaptak a fedélzet felett, és úgy dobálták a hajót, hogy Nyurgának oda kellett kötnie magát az árbockosárhoz, le ne essen. Melák vasmarokkal tartotta a hajókormányt, Pöttyös Kapitány és Tücsi a minduntalan elszabaduló kötelekkel bajlódtak. A hajó orrában Hordó kutya dacolt az elemekkel.

Bár kora délután volt, a Napot sűrű fekete felhők takarták el, és szinte éjszakai sötét borult rájuk. Az imbolygó viharlámpák fényében kísérteties táncot jártak az árnyékok. A zúgó viharban egyszer csak Hordó kutya ugatásának hangfoszlányaira lettek figyelmesek. Nyurga meresztette a szemét, de alig lehetett látni a ködben, mégis hirtelen egy koromfekete foltot vett észre a hajó előtt:

- ZÁÁÁÁÁTOOOONY ELŐŐŐŐTTÜÜÜÜNK! – kiáltotta torkaszakadtából. Melák hatalmasat tekert a kormányon, a Pöttyös Hajó recsegve, nyikorogva akkorát fordult, majd felborult, de az utolsó pillanatban sikerült elkerülni az ütközést. Hordó Kutya azonban kitartóan folytatta csaholást, és ahogyan elhaladtak a sötét folt mellett, újra áthasította a tomboló vihart Nyurga hangja:
- EEEMBEEER A VÍÍÍZBEEEEN!

És valóban, a többiek is látták már, nem zátony az, hanem egy tutaj, amin citromsárga viharkabátba burkolózva egy ember utazik. Pöttyös Kapitány egy jól célzott hajítással kivetette a mentőövet, és a hajótörött belekapaszkodott. De ezzel még nem volt vége. Amíg el nem csitul a vihar, nem lehet közelebb húzni a hajóhoz a tutajt. Tisztes távolból vontatták, és a legénység tagjai közben azon tűnődtek, vajon ki lehet az a kemény tengerész, aki ekkora viharban, ilyen bátran és erősen kitart azon a lélekvesztőn.

„Talán egy rettenthetetlen kalóz” – gondolta Tücsi, és kicsit aggódott is, mi lesz, amikor a fedélzetre kerül: „talán még kardja és pisztolya is van.”

Melák arra gondolt, akárki fia-borja is az a valaki a tutajon, biztosan bivalyerős. Már előre tervezgette magában, milyen jókat lehet majd szkanderezni vele. Nyurga azt se tudta mit gondoljon. Úgy lengette az árbockosár, örült, hogy nem kerül Ő is a vízbe, így aztán át tudta érezni, milyen lehet a tutajon. „Talán egy híres cirkuszi akrobata, aki még ilyen helyzetben is talpon tud maradni”.

Pöttyös Kapitány pedig nem is gondolkodott ilyeneken, számára nem volt kérdés: „az a valaki bajban van, és a Pöttyös Hajó segíteni fog rajta”.

Éjszaka lett mire alábbhagyott a vihar, és végre közelebb húzhatták a tutajt. Látták, hogy egy jókora tengerészláda is van a fedélzetén, abban tudott megkapaszkodni a titokzatos valaki. Nyurga lemászott az oldalhágcsón, és ügyesen átugrott. Előbb a hajótörött derekára kötött egy kötelet, egy másikat pedig a ládára kötözött, aztán Melák felhúzta őket a fedélzetre. Ott sürgölődött mindenki, izgatottan várták, vajon ki bukkan elő a viharkabát csuklyája alól. Előbb azonban mindent és mindenkit biztonságba helyeztek, csak ezután lépett oda Pöttyös Kapitány az idegen tengeri utazóhoz.

- Légy üdvözölve a Pöttyös Hajón! Én Pöttyös Kapitány vagyok, ez pedig a legénység - mondta, és körbemutatott a viharvert társaságon: - Melák, az erőművész, Nyurga, az akrobata, Tücsi, a mókamester és Hordó, mindenki kedvence.
- Úgy látom, nektek csak egy hajószakács hiányzik – szólalt meg vidáman, és váratlanul kellemes, csilingelő hangon az idegen. Hátrahajtotta a csuklyáját, és a legénység szája tátva maradt. Szóhoz sem jutottak, de látszott rajtuk az igazi meglepettség „hiszen ez egy lány!”.
- Panka vagyok, szervusztok! – mutatkozott be az idegen. - Köszönöm, hogy kimentettek a viharból!
A matrózok boldogan kísérték a kabinba. Kínálták mindenükkel, ami csak volt, és amikor nyugovóra tértek, mindenki abban reménykedett, hogy Panka komolyan gondolta amit elsőre mondott, és velük marad. Így gondolta ezt Panka is, de a fáradtságtól vagy három napig aludt egyfolytában, és csak azután közölte a kapitánnyal:
- Felcsapnék hozzátok matróznak, ha nem bánjátok.

Pöttyös Kapitány tehát örömmel hirdethette ki a parancsnoki hídról: mától ötfős lett a Pöttyös Hajó legénysége!
(A cikket beküldte: Dinoca)



Kiritimati
Ez sem az én tollamból fakadó mese, de annyira megtetszett, hogy nem tudtam kihagyni. Kisfiúknak de lánykáknak is izgalmas a Pöttyös kapitány kalandjai. Ezért bátorkodtam más tollával ékeskedni. Nagyobbacska gyerekeknek, szerintem anyukájuk mesélheti, mert nagyon édes. »

Egy pár elnyűtt papucs
Úgy vélem, a szülés utáni depresszióról sokkal többet kellene beszélni. Első kislányunk születése után kemény próbatétel volt számomra ez az állapot. És most, második kislányunk születése után sajnos újra "meglepett". Igyekszem javítani az állapotomon. Kavargó... »





Minden jog fenntartva © 2019, www.anyalettem.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) anyalettem.hu | WebMinute Kft.