Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Dalok, mesék, versek

Ember a vízben

Folytatom Pöttyös kapitány kalandjait, annyira édes, hogy egyszerűen nem tudok betelni vele. Nagyon remélem sok édesanya olvassa kicsi gyermekének a meséket, hisz minden gyerek szereti. Én is imádtam, mikor anya olvasott nekem pici koromban.

Aznap hatalmas viharba került a Pöttyös Hajó. A legénység ádáz küzdelmet vívott a tengerrel. Orkán tépte a vitorlákat, a hullámok átcsaptak a fedélzet felett, és úgy dobálták a hajót, hogy Nyurgának oda kellett kötnie magát az árbockosárhoz, le ne essen. Melák vasmarokkal tartotta a hajókormányt, Pöttyös Kapitány és Tücsi a minduntalan elszabaduló kötelekkel bajlódtak. A hajó orrában Hordó kutya dacolt az elemekkel.

Bár kora délután volt, a Napot sűrű fekete felhők takarták el, és szinte éjszakai sötét borult rájuk. Az imbolygó viharlámpák fényében kísérteties táncot jártak az árnyékok. A zúgó viharban egyszer csak Hordó kutya ugatásának hangfoszlányaira lettek figyelmesek. Nyurga meresztette a szemét, de alig lehetett látni a ködben, mégis hirtelen egy koromfekete foltot vett észre a hajó előtt:

- ZÁÁÁÁÁTOOOONY ELŐŐŐŐTTÜÜÜÜNK! – kiáltotta torkaszakadtából. Melák hatalmasat tekert a kormányon, a Pöttyös Hajó recsegve, nyikorogva akkorát fordult, majd felborult, de az utolsó pillanatban sikerült elkerülni az ütközést. Hordó Kutya azonban kitartóan folytatta csaholást, és ahogyan elhaladtak a sötét folt mellett, újra áthasította a tomboló vihart Nyurga hangja:
- EEEMBEEER A VÍÍÍZBEEEEN!

És valóban, a többiek is látták már, nem zátony az, hanem egy tutaj, amin citromsárga viharkabátba burkolózva egy ember utazik. Pöttyös Kapitány egy jól célzott hajítással kivetette a mentőövet, és a hajótörött belekapaszkodott. De ezzel még nem volt vége. Amíg el nem csitul a vihar, nem lehet közelebb húzni a hajóhoz a tutajt. Tisztes távolból vontatták, és a legénység tagjai közben azon tűnődtek, vajon ki lehet az a kemény tengerész, aki ekkora viharban, ilyen bátran és erősen kitart azon a lélekvesztőn.

„Talán egy rettenthetetlen kalóz” – gondolta Tücsi, és kicsit aggódott is, mi lesz, amikor a fedélzetre kerül: „talán még kardja és pisztolya is van.”

Melák arra gondolt, akárki fia-borja is az a valaki a tutajon, biztosan bivalyerős. Már előre tervezgette magában, milyen jókat lehet majd szkanderezni vele. Nyurga azt se tudta mit gondoljon. Úgy lengette az árbockosár, örült, hogy nem kerül Ő is a vízbe, így aztán át tudta érezni, milyen lehet a tutajon. „Talán egy híres cirkuszi akrobata, aki még ilyen helyzetben is talpon tud maradni”.

Pöttyös Kapitány pedig nem is gondolkodott ilyeneken, számára nem volt kérdés: „az a valaki bajban van, és a Pöttyös Hajó segíteni fog rajta”.

Éjszaka lett mire alábbhagyott a vihar, és végre közelebb húzhatták a tutajt. Látták, hogy egy jókora tengerészláda is van a fedélzetén, abban tudott megkapaszkodni a titokzatos valaki. Nyurga lemászott az oldalhágcsón, és ügyesen átugrott. Előbb a hajótörött derekára kötött egy kötelet, egy másikat pedig a ládára kötözött, aztán Melák felhúzta őket a fedélzetre. Ott sürgölődött mindenki, izgatottan várták, vajon ki bukkan elő a viharkabát csuklyája alól. Előbb azonban mindent és mindenkit biztonságba helyeztek, csak ezután lépett oda Pöttyös Kapitány az idegen tengeri utazóhoz.

- Légy üdvözölve a Pöttyös Hajón! Én Pöttyös Kapitány vagyok, ez pedig a legénység - mondta, és körbemutatott a viharvert társaságon: - Melák, az erőművész, Nyurga, az akrobata, Tücsi, a mókamester és Hordó, mindenki kedvence.
- Úgy látom, nektek csak egy hajószakács hiányzik – szólalt meg vidáman, és váratlanul kellemes, csilingelő hangon az idegen. Hátrahajtotta a csuklyáját, és a legénység szája tátva maradt. Szóhoz sem jutottak, de látszott rajtuk az igazi meglepettség „hiszen ez egy lány!”.
- Panka vagyok, szervusztok! – mutatkozott be az idegen. - Köszönöm, hogy kimentettek a viharból!
A matrózok boldogan kísérték a kabinba. Kínálták mindenükkel, ami csak volt, és amikor nyugovóra tértek, mindenki abban reménykedett, hogy Panka komolyan gondolta amit elsőre mondott, és velük marad. Így gondolta ezt Panka is, de a fáradtságtól vagy három napig aludt egyfolytában, és csak azután közölte a kapitánnyal:
- Felcsapnék hozzátok matróznak, ha nem bánjátok.

Pöttyös Kapitány tehát örömmel hirdethette ki a parancsnoki hídról: mától ötfős lett a Pöttyös Hajó legénysége!
(A cikket beküldte: Dinoca)



Hajba kapott kagyló
Ismét gyermekeknek szóló történetet írok le, ami szintén nem az én szüleményem, viszont a kicsik nagyon imádják a Pöttyös dolgokat, főleg, ha a meséhez előtte még kapnak egy Túró Rudit is. Akkor biztosan szívesen hallgatják végig anyukájuk vagy apukájuk ahogy meséli nekik a Pöttyös történetet. »

Helikopterszülők - avagy Engedjétek unatkozni a gyerekeket!
John O’Farell: May Contain Nuts című regényében van egy jelenet, amikor egy törtető londoni édesanya, baseballsapkát húz és 11 évesnek öltözve beül a lánya helyett megírni a felvételi dolgozatát, hogy még a lehetőségét is elkerüljék annak, hogy a kislány a... »





Minden jog fenntartva © 2019, www.anyalettem.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) anyalettem.hu | WebMinute Kft.