|
|
Kategória: Dalok, mesék, versek GyermekvilágWeöres Sándor a magyar gyermeklíra egyik legkiemelkedőbb alakja, és véleményem szerint minden édesanyának „kötelessége” megismertetni gyermekével ezeket a rövidke versikéket, megidézve ezáltal egy teljesen más világot.Ehhez nyújtok némi segítséget: Bóbita, bóbita táncol, Körben az angyalok ülnek, Béka-hadak fuvoláznak, Sáska-hadak hegedülnek. Bóbita, bóbita játszik, Szárnyat igéz a malacra, Ráül, ígér neki csókot, Röpteti és kikacagja. Bóbita, bóbita épít, Hajnali köd-fal a vára, Termeiben sok a vendég, Törpe-király fia-lánya. Bóbita, bóbita álmos, elpihen őszi levélen, Két csiga őrzi az álmát, Szunnyad az ág sürüjében. BUBA ÉNEKE Ó ha cinke volnék, Útra kelnék, Hömpölygő sugárban Énekelnék- Minden este Morzsára, Búzára Visszaszállnék Anyám ablakára. Ó ha szellő volnék, Mindig fújnék, Minden bő kabátba Belebújnék- Nyári éjen, Fehér holdsütésben Elcsitulnék Jó anyám ölében. Ó ha csillag volnék Kerek égen, Csorogna a földre Sárga fényem- Jaj, de onnan Vissza sose járnék, Anyám nélkül Mindig sírdogálnék. GALAGONYA Őszi éjjel Izzik a galagonya, Izzik a galagonya, Ruhája. Zúg a tüske, Szél szalad ide-oda, Reszket a galagonya Magába. Hogyha a hold rá Fátylat ereszt: Lánnyá vélik, Sírni kezd. Őszi éjjel Izzik a galagonya, Izzik a galagonya, Ruhája. KIS VERSEK A SZÉLRŐL I. Tekereg a szél, Kanyarog a szél, Didereg az eper-ág: Mit üzen a tél? II. Fúj a szél, fúj a szél, De morog a szél. Apró ez a szoba, Mégis belefér. III. Széles világba Fut a szél magába, Nyakában a lába, Sosem érsz nyomába. KOCSI ÉS VONAT Jön a kocsi, fut a kocsi: Patkó-dobogás. Jön a vonat, fut a vonat: Zúgó robogás. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön, hegyen át! Zim-zim, megy a gép, megy a gép, Fut a sinen a kerék, Forog a kerék. Zum-zum, nagy az út, nagy az út, Fekete az alagút, A masina fut. MEDVE-NÓTA Kinn voltam a rengeteg erdőn, Medvét láttam kúszni a lejtőn, Tíz körömmel másztam a fára, Megszökött a medve vacsorája. Lompos medve brummogva ballag: Mászni könnyű ilyen fiatalnak, „Mennyi szégyen ér most vén-koromba, Kulloghatok éhesen odumba.” ÍGY MEG ÚGY Furcsa ember az irígy, Torkán mérges a mirígy, Egyszer úgy, egyszer így, Az irígynek sose higgy. Furcsa ember a hazúg, Nyelve csípős, mint a lúg, Egyszer így, egyszer úgy, Hogy igazat sose tudj. HA VIHAR JŐ A MAGASBÓL Ha vihar jő a magasból, Ne bocsáss el, kicsi bátyám. Ha falomb közt telihold lép, Kicsi néném, te vigyázz rám. Falu végén van a házunk, A bozótból ki se látszik, De a cinke, ha leröppen, Küszöbünkön vacsorázik. REGÉLŐ Három görbe legényke, róka rege róka, Tojást lopott ebédre, róka rege róka, Lett belőle rántotta, róka rege róka, A kutya lerántotta, róka rege róka. Egyik szidta gazdáját, róka rege róka, Másik meg a fajtáját, róka rege róka, Harmadik az ükapját, róka rege róka, Hozzávágta kalapját, róka rege róka. TAVASZKÖSZÖNTŐ Sándor napján megszakad a tél, József napján eltünik a szél Zsákban Benedek Hoz majd meleget, Nincs több fázás, boldog, aki él. Már közhírré szétdoboltatik: Minden kislány férjhez adatik, Szőkék legelébb, Aztán feketék, Végül barnák és a maradék. HA A VILÁG RIGÓ LENNE Ha a világ rigó lenne, Kötényemben ő fütyülne, Éjjel-nappal szépen szólna, Ha a világ rigó volna. De ha a világ rigó lenne, Kötényembe nem is férne, Kötényem is honnan volna, Ha egész világ rigó volna. (A cikket beküldte: maya80)
|