|
|
Kezdődik a tanévA cikkben közvetlen stílusban szeretném gondolataimat megosztani az általános iskolás tanulók szüleivel az iskolai élet dolgairól. Első témaként a most iskolába lépő első osztályosokkal kapcsolatos, általam fontosnak tartott szempontokrairányítanám a 6-7 évesek szüleinek figyelmét. Ha a cikk iránt érdeklődés nyilvánul meg, tervezem a folytatást is. Az iskolaválasztás már megtörtént, a beiratkozások szintén, még április hónap folyamán. Szívből remélem, hogy minden kisdiák számára megtalálták szüleik a legmegfelelőbb iskolát, ugyanis a legfontosabb az indulás időszakában ez. Milyen a jó iskola? Ahol a legfőbb érték a gyerek. Nem szerettem soha ezt a kifejezést, hogy „gyerekközpontú” mert milyen központú lenne, amikor a feladata a gyermekek oktatása-nevelése. Mégis van a szó mögött valóságtartalom, mert igenis, vannak iskolák, ahol annyi ambíció, törekvés, érdek, önmegvalósítási és bizonyítási szándék köti le a nevelőtestület energiáját, hogy sokadrangú feladattá válik a mindennapok küzdelmes aprómunkája, a tanítás-tanulás-nevelés. A jó iskola biztonságos. Igaz, ma már kevés a megszeppenten érkező 6-7 éves kisgyerek, azonban a látszólagos, még inkább a túlzott magabiztosság mögött sok-sok szorongás lappang, ez biztonságos iskolában a minimálisra csökken. A kifogástalan magatartású, normakövető, alkalmazkodó gyermek lényegében a tanító nénik álma, hiszen a legkevesebb egyéni odafordulás igényeltetik személyükkel kapcsolatban. Vannak viszont feltűnő, kirívó viselkedésű, mozgékony, hangos, zajos, öntörvényű, szembeszegülő, irányító szándékú, szabályokat figyelmen kívül hagyó kisdiákok, akiket bizony nagyon nehéz a 45 perces órák tartama alatt úgy foglalkoztatni, lekötni, hogy a kisebb vagy nagyobb létszámú tanulócsoport közös tevékenységét, amelyet a tanító gondosan megtervezett, ne zavarják meg, szélsőséges esetben ne tegyék megvalósíthatatlanná. A jó iskola tehát nem in medias res kezdi a tanévet, „mostantól írni, olvasni, számolni tanulunk, és jaj annak, aki ezt nem tudja elfogadni”, hanem a tanulócsoport igényeihez igazított szoktatási időszakot szervez. Ez hasonlatos az óvodában megszokott foglalkozásokhoz, és szépen, észrevétlen vezet át az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott küldetés teljesítésének napi feladataiba. A kedves szülő ne legyen türelmetlen, higgyen az iskolában, a pedagógusban. Fogadja el a tanító koncepcióját, módszereit, mert azokat valószínűleg szakmai felkészültség, tudás alapozza meg. (Most ne foglalkozzunk azzal, ha ez nem így van, mert az egy másik történet.) Legyen a gyermek támasza, és ne essen sem abba a hibába, hogy bagatellizálja, sem abba, hogy dramatizálja az iskolakezdés jelentőségét. A kicsi új közösségbe kerül, időt kell hagyni számára, hogy azt a szociális szerepét, hogy mostantól „XY Iskola 1. b osztályos tanulója” ki tudja alakítani. Sikeres tanévkezdést minden 1. osztályos kisdiáknak és szüleiknek! (A cikket beküldte: ladybird52)
|