Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Rebeka és a leukémia

Soha nem gondoltam volna, hogy leírom valaha mennyit szenvedtünk, mennyi álmatlan éjszakát, órákig tartó sírást okozott nekünk és kislányunknak ez a betegség. Most, hogy túl vagyunk rajta, úgy érzem, meg kell tennem.

Kezdjük az elején: megismerkedés férjjel, esküvő, saját ház, baba.
Rebeka lányom 2005-ben született meg. Álomterhesség volt, semmi rosszullét, hányás, csak a vége felé fájt nagyon a derekam és vizesedett a lábam. Természetes úton született, érzéstelenítő nélkül, 8 óra alatt. Gyönyörű baba volt, nagy kék szemekkel, bolyhos szőke hajjal.
Minden rendben volt 8 hónapos koráig, akkor már kúszott, mászott, nagyon ügyes, értelmes kisbaba volt. Eddig nem volt beteg, most azonban kicsit köhögött, tüsszögött, náthás volt, elvittük hát a doktor nénihez. Kapott gyógyszert, és miután nem javult az állapota, vérvételt javasolt.
Megjött az eredmény, valami nincs rendben. Leukémia.
Hihetetlen volt, hogy ez a pici, tündéri manó ennyire nagyon beteg…
Próbáltunk előtte erősek maradni, de amikor nem látta, csak sírtam, sírtam... Először egy hét napos gyógyszeres kúra következett, amikor is a kis mellkasába egy műtét által beültetett csövön keresztül a kórházban minden nap gyógyszert kapott, és úgy volt, ha ezután úgy néz ki, hogy rosszabbodott, komolyabb kezelésre lesz szükség. Annyira rossz volt nézni, ahogy a törékeny kis manó mennyit szenved...
Szerencsére az eredmény jó lett, nem kell erősebb szer, ezt viszont 3 év 2 hónapig alkalmazni kell, közben folyamatos ellenőrzés, és ha rosszabbodik, erősebb szer kell. A haja szegénykémnek teljesen kihullott, a gyönyörű, szőke haja...
Amikor Rebi 2 éves volt, megtudtam, hogy terhes vagyok. Kétségbeestem, hogy mi van, ha ő is beteg, de végül is megtartottuk. Megszületett pici Maja, gyönyörűen, egészségesen.
Rebi kapta a gyógyszereket ezerrel, szerencsére nem rosszabbodott az állapota, így 4 éves korában abba lehetett hagyni a kezelést. Ő addigra már teljesen megértette, mi van vele. Egyszer odajött hozzám és ezt mondta: Anyuci, én miért vagyok beteg? Gondolkodtam, mit mondjak, majd ezt feleltem: - Nem tudom kicsim, de azt tudom, hogy te egy nagyon erős és különleges kislány vagy, és hamarosan meggyógyulsz. Erre elkezdett sírni, folytak a könnyek azokból a gyönyörű tengerkék szemekből.
4. szülinapját boldogan, egészségesen töltötte. Igaz, járunk gyakran kontrollra, de minden rendben van, Majával imádják egymást.
Így a végén azt üzenném minden szülőnek és leendő szülőnek, hogy becsüljenek meg minden percet, amit a gyermekükkel tölthetnek, és tekintsenek úgy rájuk, mint az élet ajándékaira. Akármi is történik, legyenek ők mindennél fontosabbak, és szeressük őket nagyon.
(A cikket beküldte: Amcsi20)



Kórházváltás saját felelősségre
Szeretném megosztani veletek egy balszerencsés vasárnapunk történetét. Hároméves kisfiammal kórházba kerültünk. Saját felelősségre továbbvittük a gyereket Miskolcról Budapestre. Rettegtem, hogy jól tesszük-e, de szerencsére jó döntés volt. »

Soha ne add fel! IV.
Cikkem előzményeit most nem írnám le, megtalálhatóak itt e remek honlapon! Az utolsó óta nagyon sok minden történt velem-velünk...nagyon sok remek és csodálatos dolog! Már karácsonykor elterveztem, hogy megírom történetünk folytatását, de nem volt rá idő, no nem... »





Minden jog fenntartva © 2020, www.anyalettem.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) anyalettem.hu | WebMinute Kft.